A tavasznak két bemutatóval vágunk neki:
A 400 éve született Molière alkotói életének talán legsorsfordítóbb eseménye, amikor XIV. Lajos király előtt Versailles-ban bemutatja a Tartuffe című darabot: az álszentségről és képmutatásról szóló komédiát. Az évfordulót ennek az ikonikus darabnak a premierjével ünnepeljük, amelyben olyan karakterek lépnek színre, akik gyakran a végletekig feszegetik gyarlóságaikat, miközben lehetővé teszik, hogy önmagunkra ismerjünk bennük, és ne csak rajtuk nevessünk, hanem velük együtt magunkon.
A Harmadik Figyelmeztetés diák színjátszókból álló csoportja Gimesi Dóra színpadi adaptációja alapján dolgozza fel Janne Teller regényét. A Semmi egyszerre csábító és ijesztő ajánlata: „felelősség illúziók nélkül”. Nem csoda, hogy a könyvet, amely megjelenése óta kamaszok százezreinek adott katartikus olvasmányélményt szerte a világon, a dán iskolákban előbb betiltották, majd kötelezővé tették.
Márciusban ismét műsoron a Valahol Európában, ami nem véletlenül lett közönségkedvenc: őszinte és mélyen humanista történet szeretetről, barátságról, együttérzésről, no meg a félelem legyőzéséről, ami nem csak háborús időkben jelenthet kemény harcot.
„Lehetne engem is szeretni?” – kérdezi a drámairodalom legnagyobb gazembere. A moralizáló fölháborodással semmire se megyünk, ha III. Richárd alakjában nem látjuk meg komisz, briliáns, figyelemre éhes, bájos és félelmetes gyermekeink alakját, és nyugtalanító kérdéseikre nem vagyunk hajlandók őszintén válaszolni, és alaposan szemügyre venni magunkat és környezetünket: hogy ilyen gonosszá ki tette őket.
Nincs tavasz Csárdáskirálynő nélkül. Az osztrák-magyar operett műfajában talán nem is született nagyobb mű, mint a Csárdáskirálynő. Túlélt két világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat, kritikát és ovációt, miközben úgy tudott szórakoztató maradni, hogy mindenkor megtartotta aktualitását. Mialatt felcsendülnek a régi slágerek, és az utolsó felvonásig szorítunk Edvin herceg és az orfeumi énekesnő osztályhatárokon átívelő szerelmi viszonyáért, odakint mindig történik valami. A mű keletkezésének idején ez a háború volt, most pedig a világjárvány.
A kilencvenegy fontos, a társadalmi és személyközi kapcsolatainkat legelemibben érintő kérdéseket tesz fel. A darab alkotócsapata helyi emberekkel készített interjúkból és rengeteg közös alkotó- és improvizációs munkából gyúrta össze a produkciót, amely azt üzeni: a színház szereplői mi magunk vagyunk.
A változó járványügyi szabályozásokra való tekintettel az előzetesen lefoglalt jegyeket előadásaink előtt egy héttel lehet a jegypénztárában kiváltani, illetve személyesen megvásárolni: hétfőtől csütörtökig 13:00 és 15:00 óra, valamint péntekenként 12:00 és 14:00 óra között, illetve az előadások előtt egy órával.
Helyfoglalás a 0748-168-506-os telefonszámon 9:00 és 13:00 óra között.
Előadásainkkal, rendezvényeinkkel kapcsolatos friss hírekért kövesse színházunk Facebook- vagy Instagram-oldalát, illetve a Csíki Játékszín honlapját.
Szeretettel várunk minden színházkedvelőt márciusban is!