A jegyzőkönyv egy amerikai kisvárosi önkormányzat heti, eseménytelennek ígérkező ülését mutatja be. A darab a felszín alatt azonban egy fanyar vígjáték a kisvárosi politikáról, hatalmi machinációinkról, kisszerűségeinkről, és persze valódi sérelmeinkről, amelyet a kezdetektől áthat valamiféle nyomasztó rejtélyesség, nyugtalanító titok.
Fölsorakoznak a kisvárosi politika jól ismert alakjai és helyzetei: a résztvevők puffogtatják az üres, tartalom nélküli szólamokat és közjóra hivatkozó lózungokat, melyekről mindannyian pontosan tudják, hogy hamisak. Nem csak a nagypolitikát, de az emberek leghétköznapibb viszonyait is mélyen átjárja a korrupció, az urambátyám-rendszer és a „megoldjuk okosba”-elv, mindig az erősebb kutya törvényei érvényesülnek, na meg a felelősségvállalás előli menekülés.
A demokrácia bizony zűrös dolog, A jegyzőkönyv pedig egyszerre fergeteges szatíra és kíméletlen történelemlecke arról, hogy mi mindent vagyunk képesek megtenni azért, hogy ne váljunk a történelem veszteseivé.