A Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes közös produkciója
Kodály a műdallal átitatott népszínművek ellenében fogott neki a Háry János megírásának. A főhős, az egyszerű, de annál gazdagabb fantáziájú parasztember Háry legendás alak. Ezáltal, Kodály szerint, tettei igazabbak, mint a történelem. Nem egyszerűen nagyotmondó, hanem kifogyhatatatlan mesélőkedvvel és kalandvággyal megáldott, kitalált történeteket tehetséggel színező figura, a nép hangján megszólaló életfilozófus. Ebben a karakterben és történetben látta meg Kodály annak lehetőségét, hogy a magyar népdal méltó helyen szólaljon meg a színház deszkáin.
A nagyabonyi kocsmában esténként összegyűlnek a férfiak Háry János történeteit meghallgatni abból az időből, amikor huszárként szolgált, majd testőr lett a bécsi udvarban és kapitány a császári seregben. Bár a mesék a lehetetlennel vetekszenek, szívesen hisszük, hogy akár meg is történhettek.
Az előadást a Universal Edition Ag. Vienna engedélyezte
A szövegét Paulini János és Harsányi Zsolt írta Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költemény nyomán
Rutén lányok, udvarhölgyek, francia katonák: BÍRÓ ENIKŐ, GYÖRGY PIROS, JÁNOS GABRIELLA, KÓSA MÁRIA GABRIELLA, LACZKÓ BENEDEK TÜNDE, MÁRTON ERZSÉBET, RIGMÁNYI JÚLIA KATALIN, SÁNDOR KATALIN, VARGA EMŐKE Huszárok és bécsi urak: BÖJTE RÓBERT ISTVÁN, GÁBOR DÉNES, GÁBOS ENDRE, HOZÓ LEVENTE, KELEMEN SZILVESZTER, PÉTER LÁSZLÓ, RIGMÁNYI LAJOS Kishercegek: ANTAL ADORJÁN, ANTAL CSANÁD, CSISZÉR CSONGOR, ELEKES CSANÁD, FERENCZ DÁVID, TÓTH ZSELYKE